40 millióval segítjük a háború sújtotta örményeket

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 28.

Külpol

A magyar államtitkár szerint Karabahban is „a béke az egyetlen fenntartható megoldás”.

40 millió forintot küld a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a Hungary Helps Programon keresztül az Örmény Vöröskeresztnek – közölte csütörtökön a Facebookon Azbej Tristan, az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár.

A magyar segítségből az államtitkár bejegyzése szerint azok az emberek kapnak, akik a harminc éve dúló háborús konfliktus miatt települtek át Karabahból Örményországba.

Az Azerbajdzsán és Örményország között rendre kiújuló háború a közelmúltban a jelek szerint a végső szakaszába lépett, az azeriek egy támadással kikényszerítették, hogy az örmény csapatok kivonuljanak a vitatott területről. Az ott élő civilek életét az is ellehetetlenítette, hogy egy üzemanyagraktár is felrobbant. Több tízezer örmény menekült Örményországba, ahol igyekeznek ellátni őket.

Azbej Tristan arról írt, hogy az utóbbi napokban egyeztetett az Örmény Apostoli Egyház képviselőivel a történtekről és arról, hogyan tud segíteni Magyarország. 

 

„A magyar segítségnyújtás célja, hogy a konfliktus és az üzemanyagraktár-robbanás civil kárvallottjainak megsegítésével hozzájáruljon a térség stabilitásához. Magyarország, a magyar kormány álláspontja a karabahi konfliktus tekintetében is világos és egyértelmű: a béke az egyetlen fenntartható megoldás a térségben” – írta az államtitkár.

Emlékeztet, hogy a program korábban több örmény közösséget is segített, Örmányországon kívül a szíriai és iraki háború, a libanoni gazdasági válság által sújtott örmény keresztények kaptak magyar támogatást. „Ezek a támogatások hozzájárultak Magyarország és Örményország diplomáciai kapcsolatainak 2022-es újraindításához” – írja Azbej Tristan.

Azt, hogy annak idején az azeri baltás gyilkos kiadásával/elengedésével miként szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és Örményország között, többek közt ez a cikkünk világította meg:

Az azeri–örmény háborúrúl pedig ez az írásunk szól:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.